Nyelv választás:     Magyar      Angol

Miért van szükség védőre a büntetőeljárás során?

Sokszor hallom a kérdést, hogy miért van szükség védőre, hiszen ha valaki valamilyen bűncselekményt valóban elkövetett, akkor úgyis elítélik, ha meg ártatlan akkor végül majd kiderül az igazság, és felmentik. Azonban ezt a kérdést korántsem lehet ilyen egyszerűen elintézni, mert egyrészt ha valaki valóban elkövetett valamilyen büntetendő cselekményt, akkor sem mindegy, hogy mit, és hogy azért milyen büntetést kap, másrészt pedig mindenki tud olyan esetről, amikor ártatlanul ítéltek el valakit, és csak jóval később derült ki az igazság. De meggyőződésem, hogy manapság is vannak elítéltek, akik ártatlanul töltik kiszabott büntetésüket, és igazuk soha nem fog kiderülni.
A védő szükségességét több oldalról is megközelíthetjük. Létezik olyan racionális megközelítés, ami arra adhat választ, hogy anyagi szempontból megéri-e védőt fogadni. Hiszen a terhelt személyesen is védekezhet, és semmi garancia nincs rá, hogy védő részvétele esetén eredményesebb lesz a védekezés. Ráadásul kisebb ügyekben a védő díja magasabb lehet, mint a kiszabott pénzbüntetés, vagy más büntetés „értéke”. Bizonyos esetekben kötelező a védelem, elsősorban súlyos megítélésű bűncselekmények, másodsorban a terhelt állapota vagy személyi körülménye miatt. Ezeknél az eseteknél amennyiben a terhelt nem képes védőt meghatalmazni, abban az esetben az eljáró nyomozóhatóság rendel ki védőt számára, melynek a költségeit is megelőlegezi az állam. A büntetőeljárásban védő részvétele kötelező
- ha a bűncselekményre a törvény öt évi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel,
- ha a terheltet fogva tartják (őrizetbe vették, előzetes letartóztatásban van, vagy büntetését tölti),
- ha a terhelt hallássérült, siketvak, vak, beszédképtelen vagy - a beszámítási képességére tekintet nélkül - kóros elmeállapotú,
- ha a terhelt a magyar nyelvet, illetőleg az eljárás nyelvét nem ismeri,
- ha a terhelt egyéb okból nem képes személyesen védekezni (például kómában fekszik),
- és más, a Büntetőeljárási törvény által meghatározott esetekben (például ha a szabályszerűen megidézett vádlott bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni, vagy pótmagánvádló fellépése esetén).
Minden más eseteben a terhelt dönti el, hogy „megéri-e” neki ügyvédet megbízni a védelmének az ellátásával. Magyarországon védőként kizárólag ügyvéd járhat el.
Másik racionális megközelítés a hasznosság irányából történő szemlélet. Hiszen vannak olyan szempontok, amelyeket nagyon nehéz forintosítani, viszont adott esetben olyan értéket képviselnek, amely miatt mégis megérheti védő megbízása abban az esetben is, ha forintosítható hozadéka kevésbé mutatható ki. Tipikusan ilyenek azok az eljárások, amelyekben a terheltet komolyan fenyegeti annak veszélye, hogy olyan joghátrány érje, amely életminőségének drasztikus csökkenésével jár. Ilyenek elsősorban a szabadságvesztéssel járó büntetések, vagy a foglalkozástól, járművezetéstől eltiltás is.
A védő szükségességét érzelmi oldalról is megközelíthetjük. A büntetőeljárás során a terhelt egyedül kénytelen felvenni a harcot a nyomozóhatósággal és vád képviselőivel szemben, ráadásul a bűncselekmények társadalmi megítélése is negatív, így a terhelnek gyakran kell megküzdenie az emberek megvetésével, rosszallásával. Ilyen helyzetben, amikor mindenki egy ellen dolgozik, a védő az egyetlen, akinek törvényi kötelezettsége védence érdekének mérlegelés nélküli képviselete. A védő szakszerű tanácsokkal képes ellátni védencét, és belső kontrollként működik az esetleges védekezés megfelelő értékeléséhez. A védő feladata nem csak a védekezési stratégia kidolgozása, hanem kötelessége minden törvényes eszköz és mód megfelelő időben történő felhasználása is. A védő jobban ismeri a büntetőeljárás lefolyását ügyfelénél, ezért jobban képes megítélni, hogy mikor, milyen módon célszerű védekezni. Az eljárás során a védő az egyetlen olyan támasza a terheltnek, akire bármikor számíthat, és akinek kötelessége jogairól és lehetőségeiről a terheltet tájékoztatni, kötelessége a terheltet mentő, illetőleg a felelősségét enyhítő tények felderítését szorgalmazni. A terhelt fogva tartása esetén a védő az egyetlen olyan kapocs a külvilággal, akivel bármikor kapcsolatot tarthat, akivel találkozhat, és akinek kötelessége, hogy a terhelttel a kapcsolatot késedelem nélkül felvegye.
Általában a terhelt azt sem képes megfelelőképpen megítélni, hogy tegyen-e vallomást, illetve ha tesz vallomást, akkor azzal nem ront-e a helyzetén. Amennyiben viszont nem tesz vallomást, akkor azzal a védekezésének erről a lehetőségéről mond le. A védő képes segíteni abban, hogy mi a legmegfelelőbb védekezés, érdemes-e vallomást tenni, ha igen, akkor azt milyen tartalommal. Számos esetben az eljárás kezdetén olyan védekezési hibák történnek védő nélküli eljárás során, amelyek korrigálni a későbbiekben már nagyon nehéz, vagy egyáltalán nem is lehet. Éppen ezért fontos lehetőség szerint még vallomástétel előtt védő meghatalmazása.
A nyomozóhatóság célja a terhelt bűnösségének bizonyítása. A védő az egyetlen, akinek ezzel szemben törvényi kötelezettsége mindent megtenni védence érdekében. A védő és a terhelt között olyan bizalmi viszony áll fent, amely tartalmára nézve a rokoni kapcsolatoknál is mélyebb. Ezt fejezi ki az a törvényi rendelkezés is, hogy védő a terhelt jogait külön is gyakorolhatja.


Dr. Barta Sándor ügyvéd
+36 20 254 2510